Nagyon jó volt otthon lenni egy hetet. Sok dolgot sikerült intéznem az esküvővel kapcsolatban, aminek örültem és most már nagyon várom azt a bizonyos napot. Lori hiányzott csak, de a tegnap este már együtt aludtunk, nagyon jó vele aludni, mert finom, puha és meleg, álombaejtő.
Nagyon köszönöm Évának és Zsoltnak, meg a kis Zsófinak, hogy olyan jól összeálltak a sorrendek májusra a nagy napon. Zsófi tündéri, a lábamra fektettem és olyan kis kedvesen elvolt, nyugodt, nagyon szép kis baba.
Voltam anyakönyvezetőnél, a papírok rendben, március 1-jén Ancsával együtt megyünk bejelenteni házasulási szándékunkat. Voltam a Belvedere Hotelben, ahol az olasz vendégek szállnak majd meg, egy éve lett felújítva és nem is nagyon használták le: szép, tiszta, korrektek és elfogadhatóak az árak. MI is ott fogjuk tölteni a nászéjszakát, egy nagyon szép, panorámás szobában, amit olcsóbban adnak oda nekünk és a reggelit ágyba hozzák. Van egy kis medence is a hotelben, az ajtónktól jobbra, na meg a szauna! Van kedves játszótere, meg üveges reggelizője, aranyos. Persze a legjobb, hogy a hotel a Barabás villától maximum 7 percre van gyalog, és a szép zöld természeten kell átsétálni, hogy odaérj. A legfontosabbat majd elfelejtem: voltam a varrónővel anyagot venni: szép hernyóselyemre esett a választásom, ekrü és egy másik meg picit metálos. Van tüll is a kapucnis cuccnak, meg csontok, hogy merev legyen a felső része, nagyon elégedett voltam. Persze nagyon várom az első próbát, de mondta már az elején, hogy semmit nem fogok látni még a ruhából, sőt kétségeim leszenk, hogy ő egyáltalán fog-e tudni varrni. Izgalmasan hangzik...na de majd áprilisban!
Megyek majd Tesó táborba a Bátor Táborba, nagyon várom. Nem voltam még diabos turnusban, emiatt ez külön kihívás nekem. Meg hát el szeretnék menni szavazni, nem árt elmenni azt hiszem, sőt!!! Kiderült, hogy április 7-r a leadási határidő a szakdolgozatnak és bár kevesebb mint két hónapom van, most úgy érzem, hogy meg akarom csinálni. Megnyugodtam, azt hiszem, ez azért segít. Remélem, a konzulensem még nem mondott le rólam, majd elválik. Befejezem a héten az interjú gépeléseket, még van másfél :-).
Itt volt anyukám, nagyon jó volt. Nyílván féltem attól, hogy milyen lesz, mert nem töltöttünk együtt ilyen hosszú időt már egy jó tizen egynéhány éve, de megérte. Nagyon aranyos volt, jól érezte magát ls nagyon együttműködő volt. Találkozott Lori szüleivel is, szórakoztató élmény volt. Egyszerre volt, hogy három nyelven szólt a kommunikáció, én meg lavíroztam a három nyelv között. Állítom, hogy ez egy remek gyakorlat az agy pörgetésére és a memória bővítésére. Pörköltet főztünk együtt szombatra Ritának és Claudionak, meg persze Lorenzonak, mert nagyon szereti. Voltunk sétálni Vigoloban, Trentoban, a Bondone hegyen, ettünk pizzát a vattaroi pizzériában (szerintem, itt nagyon fincsi pizzát csinálnak) és ettünk finom házi lasagnát is. Megtanítottuk az Andrea kártyajátékára anyut és a Lorit pedig a hármas snapszerre. Valamint végre lefénykéoezett minket valaki, teljes őrültség közben, amit hóbafektetésnek hívunk, döntetlen lett a meccs. Itt van néhány kép:
Hatalmasat buliztunk frissen diplomázott barátokkal Erikával és Erzsivel. Közel 4 órán keresztül roptuk a táncot, de ez köszönhető a hiper jó zenének és a borocskának, amit ittunk előtte. Reggel hatra értem haza, ami szerintem extra csúcs, nem történt már ilyen velem jó régen. Nem is az éjszakai, hanem a nappali közlekedést vettük igénybe hazafele. Másnap persze (vagyis aznap) extra érzékeny voltam, mert nem sikerült kialudnom magam, de nagyon megérte. Voltam unokaöcsi-hugi nézőben. Öcsi picit beteg, nem is volt annyira virgonc, Emi meg elment vacsorára, így nem sokat tudtam meg tőle. De sógornőmmel jót beszélgettünk.
Voltam partin szórakoztató felület: az öcsém 11 éves múlt és meghívta a barátait szombatra néhány órácskára. Játszottunk sokat, a BT-s aktivity nagyon jól ment velük, meg ahol bolondozni kell, együttműködni, kommunikálni még nem annyira sikerült, így a nagycsapatos feladatokat mellőztem, mert egy nagyon egyszerűt nem tudtak közösen megoldani. Érdekes látni, hogy hova fejlődtek és azt, hogy még hova fognak. Korábban is voltam (már kétszer) játékfelelős és akkor egy ilyen activity nem ment volna. Most azonban lazán belementek a fejjel mutogatós részébe is.
