Már néhány napja, de nagy örömmel ünnepeltük meg Lorenzo 35. születésnapját. Kora reggeli születésű, így már reggeltől indítottuk az ünneplést. Kedden otthon maradtam (november 25. Szerda-a születése napja), egyébként is ramatyul voltam (ööszeszedtem valami náthát) és sütöttem neki egy tortát. Piskóta alap, majd tetejére jó sok túró (nagyon szereti és itt nem lehet kapni), majd gyümölcs koszorú és zselatina a legtetejére. Reggel meggyújtottam neki sok sok gyertyából kirakott 35-ös számot, az asztalra tettem. Felette virított a már jóval előre elkészített vagyis az eredeti Üdvözlégy otthon átalakításából született Buon compleanno felirat. ÉS..ami külön nagy öröm volt, hogy kedden megérkezett a stufa, vagyis a kályhánk is, így szép tűz lobogott mellettünk és jó meleg (20 fok) volt otthon.


Majd elementünk este, munka, iskola és futás után egy étterembe Trento gyönyörű főterén. Nagyon finoman főznek itt, ilyen számomra különlegességeket. Előételnek sajtokat kostóltam lekvárba és mézbe mártogatva (mennyei), majd egy olyan főételt, ami valamilyen hal és rák összecsavarásából született. Az van, hogy nagyon rákaptam a halra. Nagyon szeretem. Múlt héten főztem is póréhagymás, lacacos szószt a tésztára, az is nagyon jó lett. Lori pedig kelkáposztába csavart apró borjúfalatot, majd másodiknak gnoccit, ami sajttal készült radicchio szószban, sajt forgácsokkal. Ezek az olaszok, tudják, hogy mi az az étel!!!
Az ajándék és egyben az úticél: Bécs. Majd az új év legelején.